6-9 Hónapos Gyermek Mérföldkövek
Ebben az időszakban a csecsemő mozgása egyre összerendezettebbé válik, megkezdődik az önálló helyváltoztatás. A csecsemő egyre aktívabban fedezi fel a környezetét, és a szociális interakciók is egyre intenzívebbek. Ez egy izgalmas időszak, ahol a baba a gurulástól a kúszásig, majd a négykézláb helyzetig jut el, kinyitva a világot a maga számára.

Nagymozgás
- A baba rendkívül aktív, már nem csupán hátról hasra, de hasról hátra is magabiztosan fordul mindkét irányba, ami alapvető fontosságú a mozgásfejlődésben.
- Hason fekvésben a talpát megtámasztva megpróbálja magát előre lökni, ami a kúszás előkészítését jelenti, és kezdeményezi a helyváltoztatást.
- Játékai után gurulva, majd hamarosan kúszva vagy mászva közlekedik, egyre nagyobb területet hódítva meg.
- Megkezdődik a négykézláb helyzet gyakorlása, a baba felhúzza magát térdelő pozícióba és ringatózik, ami az egyensúly és az izomerő fejlődését mutatja.
- A járóka használata ebben a korban már erősen korlátozandó, mivel akadályozhatja a természetes mozgásfejlődést és a négykézláb mászás elsajátítását.
- Ebben a szakaszban a gyermek egyre aktívabban emelgeti a fejét és a mellkasát hason, kezével is egyre biztosabban támaszkodik.

Finommozgás
- A csecsemő egyre ügyesebben fogja meg a tárgyakat, és egyik kezéből a másikba teszi át azokat, gyakorolva a két kéz összehangolt mozgását.
- Megjelenik a “gereblyéző” fogás, amikor a hüvelykujj és a többi ujj egyszerre használja a tárgy felvételére, ami a finomabb fogás előfutára.
- A tárgyakat elkezdi ütögetni, rázni, dobálni, felfedezve a hangokat és az ok-okozati összefüggéseket a manipuláció révén.
- A szájába veszi a tárgyakat, ami nemcsak a felfedezést, hanem a tapintásos érzékelést is szolgálja, és a nyelv, az ajkak izomzatát is fejleszti.
Az alábbi kurzusaimat ajánlom figyelmedbe
Fontos kiemelni, hogy a fejlődés üteme egyénenként változó lehet, de a lenti kurzusaim segíthetnek a fejlődésben.
Természetesen, ha bármilyen aggály merül fel a gyermek fejlődésével kapcsolatban, érdemes szakemberrel konzultálni.

Érzékelés:
- A látása és hallása tovább finomodik, a csecsemő egyre jobban tájékozódik a térben és a hangok irányát is pontosabban érzékeli.
- Felismeri az ismerős arcokat és hangokat, és reakcióval jelzi azokat, ami az érzelmi és szociális fejlődés alapját képezi.
- Figyelmét tartósan leköti a mozgó tárgyak és a fények követése, illetve élénken reagál a zenére és a ritmusra.

Értelmi fejlődés:
- A csecsemő egyre jobban megérti az ok-okozati összefüggéseket, és egyre célirányosabban cselekszik, például újra és újra leejti a játékot, hogy visszakapja.
- Kezd kialakulni a tárgyállandóság fogalma, azaz tudja, hogy a tárgyak léteznek akkor is, ha éppen nem látja őket, ami a játékok elrejtésével és megkeresésével gyakorolható.
- Utánozza a látott mozdulatokat és hangokat, ami a tanulás és a szociális interakciók fejlődésének alapvető része.
- Érdeklődik a kis részletek iránt a környezetében, például egy morzsa, egy kis rovar.

Beszéd és kommunikáció:
- A gőgicsélés egyre változatosabb, megjelennek a mássalhangzók (pl. “ba”, “ma”).
- A szülői beszédre aktívabban reagál, hangokkal válaszol.
- A nonverbális kommunikáció (pl. gesztusok, arckifejezések) fontosabbá válik.
- A hangszíneket és hangerőket változtatja a kommunikációban.

Érzelmi és szociális fejlődés:
- A csecsemő egyre szorosabb érzelmi kapcsolatot alakít ki a szüleivel és más gondozóival, egyértelműen megkülönbözteti őket az idegenektől.
- Megjelenhet a szeparációs szorongás, amikor a szülő távozik, ami a kötődés és a biztonságos alap kialakulásának jele.
- Mosolyog, gőgicsél és nyúl a felé, akivel kapcsolatot szeretne teremteni, aktívan keresi az interakciót.
- Ebben a korban már képes különbséget tenni a játékos és a fenyegető arckifejezések között, és ennek megfelelően reagálni.

Önellátás:
- A csecsemő egyre ügyesebben eszik kanállal, bár még sok a melléfolyás, és szívesen eszik kézzel.
- Kezdi gyakorolni a pohárból ivást segítséggel, ami a szájüregi motorika és a kéz-száj koordináció fejlődését segíti.
- Megfigyelhető, hogy érdeklődik az étel iránt, és próbálja maga felé vinni a falatokat.
Főbb szempontok a szakember szemével - gyanújelek lehetnek:
- Nem indul be az önálló fordulás minden irányba.
- Hibás testtartásra és fokozott tónusos nyaki reflexre utaló jel lehet, ha háton fejtetőn támaszkodva próbál közlekedni, illetve hason fekve karjait támaszkodás helyett oldalra tartja (“repülőzik”).
- A függőlegesen tartott gyermek a talaj felé közelítve a lábát felkapja, nem teszi le a talajra.
- Kúszásnál mindkét kezével egyszerre húzza magát, vagy mindig csak az egyik oldali végtagjait mozgatja.
- Nem áll négykézlábra, vagy nem tud “hintázni” négykézláb helyzetben.
Fontos kiemelni, hogy ezek a gyanújelek nem feltétlenül jelentenek problémát, de mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni, ha ilyet tapasztalunk.